A latin eredetű recenzió szavunk magyar megfelelője a könyvismertetés, könyvbírálat, könyvkritika.
Alap fogalmazási szerkezeteket nem tartanak be néhányan, ezért is fontosnak találtam, hogy írjak nektek a fogalmakról és formai megjelenésekről.
Engem sokan megszóltak, mert azt mondtam a bloggereknek, hogy úgy írjanak könyvkritikát, hogy „tetszett, mert; nem tetszett, mert.” Ez miért volt fontos? Mert akárhány könyvkritikát olvastam, azt akartam, hogy hasson rám, de megtanuljanak a bloggerek külső szemlélőként is látni egy könyvet. Ezzel is kezükbe adva a lehetőséget, hogy azt is le merjék írni, ha egy könyv nem tetszett. Nem akart egy blogger sem megbántani egy írót, vagy éppen könyvkiadót sem, de tényleg olvastunk nem egy olyan könyvet, amivel súlyos gondok voltak (stilisztikai, formai, nyelvezeti…), de mégis mindenki kihozta magából a kritikát, jelezve, hogy voltak benne hibák, de voltak benne olyan részek, amik tetszettek nekik.
Bevezetés, tárgyalás, befejezés.
Tudom, hogy az iskolában ezt verik a gyerekek fejébe, de talán nem véletlenül. Bármilyen levél, dolgozat, vagy kritika felépítésének alapjairól beszélünk, ami képes egy szerkezetet adni a mondanivalódnak. A bevezetés és a befejezés általában egy-egy bekezdés, míg a tárgyalás bekezdései a szöveg tartalmától függenek.
A bevezetésben leírhatod, hogyan került hozzád a könyv, ki hívta fel a figyelmedet rá..stb. De olyan egyszerű dolgokat is leírhatsz, hogy miért választottad.
A fülszöveg nem számít bevezetésnek!
Fülszöveg: Könyvek borítóján elhelyezett ismertető szöveg.
Tárgyalás, cselekményvázlat, rövid ismertetés és bírálat a könyvről, de itt figyelj arra, hogy milyen nézőpontot választasz. Értem ez alatt a túl személyes, vagy a túl távoli megközelítést. Ez hiba. Ha túl személyes, azzal lehet, hogy nem tud azonosulni az olvasó, hiszen nem tudja, hogy te ki vagy; ha meg túl távoli, nem biztos, hogy érti, amit írsz. Valahol az arany középutat kell megtalálni. A személyes élmény átadása fontos, hogy benned milyen élmény keletkezett olvasás közben. Ezek megjelenhetnek akár idézetek, képek formájában is. Mi volt az, ami tetszett, mi volt az, ami nem – ez a része inkább könyvbírálat, de ez is a kritika része. Aki ért a nyomdai alapokhoz, írhat arról, hogy tetszett-e az újító formavilág, a könyv minősége, grafikák megjelenése…stb. De bírálhatod is a könyv nyelvezetét. Érdekességként beleírhatod, hogy mindenhol ezt a könyvet olvastad, mert…A lényeg, hogy úgy írd meg a tárgyalást, hogy azt érezze az olvasó, hogy meg akarja venni, el akarja olvasni. A bloggerek véleménye nagyon fontos, ezért jó, ha odafigyelsz a helyesírásra, a fogalmazásra is!
Befejezésnél ne azt írd oda, hogy „külön köszönet xy kiadónak” mert az nem befejezés! A benned felmerült érzéseket fogalmazd meg…amivel zárod a könyv által kibontott gondolatokat.
Tudjátok, mikor tanítják a könyvkritika írását az általános iskolákban? A 6. osztálytól!
Azt, hogy milyen alapfogalmak ismerete kell egy könyvkritika megírásához?
cselekményvázlat | könyvajánló | kritika | ajánlás | személyes élmény | történet
Mi mit jelent?
- Cselekményvázlat: általános értelemben a műalkotásban ábrázolt eseménysorozatnak a szereplők (hősök) tevékenységéből felépülő alapszerkezete.
- Könyvajánló: Terjedelmesebb műnek rövidített változata.
- Kritika: Rövidebb ismertetés és bírálat.
- Ajánlás: A könyvbe rövid betekintést adó szövegmű.
- Személyes élmény: Az elolvasott szövegnek a befogadóban (olvasóban) keletkezett élménye.
- A történet írásban vagy élőszóban elmesélt esemény, amely lehet megtörtént vagy kitalált cselekménysor.
Recenzió: A referátum megírása során objektívnek kell maradni!
De erről is írok még!
VargAda
