“A nevelés azt jelenti hogy meleg szeretettel fordulsz a gyerek felé, ám határozott vagy, amikor arra van szükség."

Jo-Jo

Jo Fost (1971) az Egyesült Királyság egyik legmegbízhatóbb és legelismertebb gyereknevelési szakértője, a magyar szülők körében is népszerű Szuperdada 1-2., A csecsemőkor nagy kérdései és A kisgyerekkor nagy kérdései szerzője. Első könyve, a Szuperdada ma már világszerte a gyereknevelési irodalom klasszikusává vált. A könyv alapján készült Segítség, szülő vagyok! című tévésorozatot 47 országban, többek közt Magyarországon is bemutatták.

Életkorok és fejlődési szintek • A napirend és a szabályok A határok kijelölése • Öltözködés • Szobatisztaság Étkezés • Társas jártasságok • Alvásidő • Ajándék idő

Jo Frost amolyan 21. századi Mary Poppins. Számára nem létezik kezelhetetlen gyerek (vagy szülő) és reménytelen helyzet. Jól áttekinthető és bájos humorral megírt könyvében nemcsak a gyereknevelés alapelveit fejti ki, de a mindennapok apró válsághelyzeteiben is praktikus tanácsokat ad a szülőknek. Az általa javasolt „technikai" fogások segítségével a hatalmi harccá fajuló evésmizériák, a figyelemfelhívó magatartászavarok vagy a krónikus alvásproblémák is sikerrel kezelhetők.

KIADÓ: PARK KÖNYVKIADÓ/ OLDALSZÁM: 200 / KIADÁS ÉVE: 2015 / MŰFAJ: PSZIHOLÓGIA, GYEREKNEVELÉS / FORDÍTOTTA: Dr. Karczag Judit

 Évekig vigyáztam más gyerekeire, majd amikor már utazni is akartam, eljutottam egy au-apir  ügynökséghez, és általuk Hollandiába, egy háromgyerekes családhoz. Velük éltem egy évig, és tanultam nyelveket. Ezalatt rájöttem, ki vagyok én, és megtanultam élni egy új kultúrában. Látni akartam, hogy működhet egy normális család a világ egy másik országában, és utólag azt mondom, életem legjobb döntése volt, hogy Au-Pair voltam.

Amikor Jo Frost könyvét a kezembe vettem, ugyanaz az izgatott érzés járt át, mint amikor nekivágtam a hollandiai kalandnak. Azzal a különbséggel, hogy jómagam már anyaként is tapasztalom a mindennapokban, hogyan próbál meg manipulálni a kislányom, és bevallom nagyon jól jött minden tanács.

Engem meglepett, hogy Jo Frostnak nincsenek gyerekei, és mégis ennyire jól átlátja a gyereknevelés gondjait, mindennapi lépéseit. Tetszett, hogy nem tört pálcát az anyatejes, vagy a tápszeres gyerekek anyukája felett. Egy szóval sem bántotta azokat, akik a televíziót használják az otthonukban. Nagyon átlátható és egyszerű tanácsokkal képes segíteni a “gubancokon”, és egyben képes a kezedbe adni a megoldásokat is.

Személy szerint már most gondolkodnom kell azon, hogy lesz a szobatisztaságra nevelés, de minden aggodalmamon túlléptem, mert már látom, hogyan és miként fogjuk ezt együtt megoldani a gyermekkel lépésről lépésre. De itt fontos még megemlíteni, hogy nagyon jól elmagyarázza a gyerekek fejlődésének lépéseit, mikor mit tudnak...már csak azért is, hogy ne legyenek a szülőknek irreális elvárásaik a gyerekeikkel szemben, amivel sajnos sokszor én is találkozom.

De egy kicsit megerősítést is nyertem a könyv által, hogy nem is rossz az, amit mi nap mint nap csinálunk a gyermekünkkel, a programokkal, és a rendszerességgel, amivel a mi napjaink átláthatóbbak. Működik a rendszer, amit persze felboríthat a fogzás, betegségek, vagy egyéb apróság, de van mihez tartani magunkat és ezzel is irányt tudunk adni a gyermekünknek. Ír a napirendről, a határok kijelöléséről. Segít, hogyan legyen problémamentes az öltözködés, szobatisztaságra szoktatás, étkezés, alvásidő. De abban is ad tanácsot, hogy ne legyél “para anya”, ha pl.: a gyermek elvan egyedül a játékkal, miközben egy közösségben van - bizonyos életkorban ez bizony elfogadott. De ha már agresszióvá fajul a dolog, abban is segít, hogyan add a gyermek tudtára, hogy nem a gyerek rossz, hanem az, amit csinált. Nagyon sok olyan neveléssel kapcsolatos tanács van benne, amivel én személy szerint képes vagyok azonosulni, és el is tudom fogadni.

Ez a könyv fontos alapelveket, problémákat boncolgat, amit minden leendő anyukának a kezébe nyomnék!

Minden fejezet végén van összefoglaló, amivel ismétel, és a fejedbe vési, hogy miként kezelj helyzeteket. Ez a 10 fő szabály: dicséret, következetesség, napirend, határok, fegyelem, figyelmeztetés, magyarázat, önuralom, felelősség, lazítás. De a végén elmagyarázza, hogy miért fontos az anyukának / apukának az ajándék idő. Szól minden szülőhöz, akik néha nem látnak ki a mindennapi teendők mellett, és hulla fáradtan dőlnek ki minden este, mikor már a gyermekük is vízszintbe helyezte magát.

Amiről még beszélni kell a könyvvel kapcsolatban, az dr. Karczag Judit fordítói munkája. Nem egyszer felröhögtem, mert zseniális, de ha megengeditek, idéznék párat:

“Mitől nehéz eset a tipegő?
- A türelem nem totyiserény.”

“Teljesen fölösleges például egy tipegőtől elvárni, hogy rendet tartson, mint egy felnőtt, hiszen ebben a korban “gyárilag” rendetlen….”

A könyv olvastatta magát, és én gyerek mellett három nap alatt ki is olvastam, és nagy esély van rá, hogy a jövőben is újra előveszem. Ajánlani merem már gyakorló, de kezdő szülőknek is, akik szeretnék megérteni a gyerekük fejlődését, és szeretnének egy kiegyensúlyozottabb, boldog gyermek szülei lenni.

Értékelés: 5 pont egy szuper könyvnek, szülőknek!

Borító: tetszett, hogy keményfedeles, mintha tudták volna, hogy a gyerekek folyton kiveszik a táskákból, asztalról, dobálják, eldugják a kanapé alá...bírja a strapát.

Mondanivaló: egyszerű, de annál lényegre törőbb fogalmazás, összefoglaló a fejezetek végén, példákkal segít megoldani egy-egy gubancot, és segítséget is ad a megoldásokhoz.

VargAda