Könyvek, Anyaság, és minden más, ami érdekel...

VargAda.blog.hu

Vállalkozó mamiból munkahelyen dolgozó anyuka

2019. augusztus 29. - VargAda

Sokan látjuk azt, hogyan lesz egy anyukából vállalkozó, aki sikeres a szakmájában. De mi van akkor, ha valaki a vállalkozását hátrahagyva újra visszatér a munka világába. Mert ugye nem mindenkinek sikerülhet a vállalkozósdi?!

adult-agenda-calendar-1902752.jpgNem tudok varrni, nincs türelmem mindennap festeni, pedig imádom, nem vagyok kézműves, pedig sok mindent alkottam már, és nem tudok egy dologért rajongani, mert mindent rendszerben látok, ezért is érdekelt mindig a közösségi világ. 

Miért mentem vissza dolgozni, ha olyan jól ment a kis vállalkozásom? Hangzott felém a különben teljesen jogos kérdés, mikor több embert is megkérdeztem, hogy gáz-e visszamenni dolgozni, és új alapokra helyezni a saját életemet. Igen, itt előbújt belőlem a megfelelési kényszer, amivel egyébként évtizedek óta küzdök. 

Egyrészt tényleg jól ment a vállalkozásom, mert vannak ügyfeleim, építem a weboldalakat, halad a BloggerKépző is, bár nem olyan ütemben, ahogy szeretném, de minden maradt a régiben. Viszont ott a sok szuper mami, aki gyerek mellett nagy karrirert fut be, amiből meg is él. Ez így jó. Nekem nem sikerült akkora bevételt generálnom, hogy nyugodtan hátra tudjak dőlni, és azt mondani: “igen, ez így jó lesz”, mert tudom, ez mivel jár ez együtt.

Hadd magyarázzam el: ahhoz, hogy még több ügyfelem legyen, ki kellene tűnnöm a sorból, de - felmérve a piacot - jó sokan állnak előttem. Én nem vagyok hajlandó lemenni egy alacsony árra azért, hogy el tudjam happolni a leendő ügyfeleket másoktól - szerintem ez nagyon etikátlan, mégis rengetegen csinálják. Sajnos nem kiabálok elég hangosan a zajban ahhoz, hogy engem akarjon mindenki. Ha kiabálok, akkor farkassá kell válnom, ami gyerek mellett nekem nem fér bele. 

Menjek a vad után, cserkésszem be, és csapjak le rá…?

Nem vagyok eléggé egyedi, mert amit én csinálok, azt még nagyon sokan csinálják. Nem mutogatom a gyerekemet, hogy tudjanak még többen kapcsolódni hozzám, a férjemről sem írok ódákat, sőt még magam sem tudok képet készíteni róla, nem hogy bármi mögé betegyem, csak hogy pénzünk legyen… 

analysis-background-beverage-1559043.jpg

Sosem voltam ilyen, és nem is leszek, és amikor ezzel szembesültem rájöttem, hogy nekem ezekre a dolgokra nincs szükségem. Nem leszek szuper-vállalkozó-mami, csak egy anyuka, akinek nincs segítsége, aki minőségi időt akar tölteni a lányával, és aki lassan de biztosan fel fog építeni egy közösséget, amiben hisz. Ha nem most és azonnal, akkor nagyon sok munkával és idővel. 

A vállalkozásomat, mióta elengedtem - nem feszültem rá görcsösen! -, jobban megy, mint eddig. 

Miért mentem vissza dolgozni?
A kihívás miatt.

Olyan ajánlatot tett le nekem a vállalat, amire nehéz lett volna nemet mondani, illetve ott senki nem tudta, hogy én közösségi kommunikációval foglalkozom - ami persze azóta kiderült, és vannak, akik számítanak a tudásomra, ami valljuk be, jól esik az ember lányának. De tiszta lappal indulhattam. Senki nem ismert, nem tudta, hogy “jah te vagy az a lány a tévéből”, “olvasom a blogodat…” stb. Egy anyuka voltam, az egyszerű kis életével, aki egy új élethelyzetbe került.

Mi változott egy hónap alatt? Öt év után újra rendszeresen vezetek, ami nagyon nagy szó, mert nekem a jogosítvány egy szükséges rossz volt az életemben, és csak akkor vezettem, mikor nagyon muszáj volt. A lányom nagyon jó ugrotta meg a bölcsödei beszoktatást, és láthatóan jót tett neki. Sajnos az első munkanapom nem ment olyan zökkenőmentesen, mert a kutyánkat el kellett altatni, és ez nagyon rányomta a bélyegét az egész hónapra, ami miatt újra lettek pánikrohamaim… de a munkahelyem most olyan biztonságot ad, ami miatt nem rettegek a következő időszaktól. 

Most úgy érzem, minden rendben van, még akkor is, ha sokszor érzem túl soknak a munkámat otthon. Kicsit tolódtak a felelősséggel kapcsolatos határok, ami alatt azt értem, hogy felelős vagyok magamért, a lányomért, a kocsimért, az életünkért, azért, amit teszek minden áldott nap. 

Jó ez neked? 

Most úgy érzem, igen. Nem gondolom, hogy szuper-maminak kell lennie mindenkinek. Nekem nem sikerült, másnak ez az élete értelme. Az, ami ma megy a vállalkozói világban, megfekszi a gyomromat:

  • figyelsz, mikor mit kell befizetni adóban, 
  • kell hogy legyen időd az ügyfelekre, mert különben lehetsz bárki, el fognak menni, ahhoz utazni kell, kapcsolatokat kiépíteni, amivel hosszútávon tudsz dolgozni, 
  • ott kell lenned mindenütt, hogy veled akarjanak dolgozni, mert csak azzal dolgoznak, akit ismernek, 
  • ki kell tűnni a sorból, vagy kinézettel, vagy stilussal, vagy mással, de hangosabbnak és kicsit erőszakosabbnak kellene lennem, 
  • olyan valóságot kell mutatni, amivel sokan tudnak azonosulni, és ezáltal elhisznek neked mindent… na ezt köszönöm nem, egyszerűen nem vagyok ilyen. 

Vannak olyan vállalkozók, akik mindent fel mertek tenni egy lapra, én nem vagyok ennyire bátor. Láttam olyan vállalkozásokat is - sajnos - akik “csakazértis” vállalkozók maradtak, nehogy “visszalépésként” tekintsenek rájuk, ha visszamennek dolgozni, mert az milyen gáz már, így inkább csődbe vitték a cégüket, és másra terelték a felelősséget, mert nekik nem sikerült. Sorra buktak meg, mert van, akiknek ez az élet nem való, mert ez tényleg egy egész embert kíván, és rengeteg időt.  

Én nem bántam meg a döntésemet, mert ennél a vállalatnál is tudom kamatoztatni a tudásomat, és mert néha ki kell lépni az örök mókuskerékből, és kívülről szemlélni az eseményeket. Minden vállalkozó mami büszke lehet magára, ha neki sikerült, de akinek nem megy, ne élje meg kudarcként, hanem tanuljon a hibákból!

Én rengeteget tanultam, és lehet, hogy 5 év múlva sokkal összeszedettebben, vagányabban fogok visszatérni a vállalkozás világába, de most köszönöm, nem kérek belőle olyan dózist, amekkorát eddig kaptam. 

VargAda

A bejegyzés trackback címe:

https://vargada.blog.hu/api/trackback/id/tr4315031424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.